Kedves helyek Bogláron - Bárka kávézó
Vízbelépő Lány
Ködös kápolna-domb
Jégjanicsárok
Napvitorlák a parton
Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu
Percz János: Vitorlások (acél)
Sokan énekelik: "Nekem a Balaton riviéra..."
Balatonboglár, ahogyan mi szeretjük
A hetvenes években látogattunk Lendvára, az iskolai kórussal. "Jugóba" mentünk a "jugók"-hoz...
Később, mikor viszonozták ezt a látogatást az ottani gyerekek, mérgelődtem, hogy miért magyar énekeket tanulnak be, mikor az "ő" dalaik jobban érdekeltek volna. Én, kis hülye, akkor még nem tudtam, hogy "mi egy vérből valók vagyunk".
Azóta eltelt pár év, lassan a századik is elérkezik, s, ha hallom az Ismerős Arcok Nélküled című szerzeményét a könny mellé kis öröm is odasimul - vagyunk még jópáran, akiknek fáj...
Ugye, nem baj?
Persze mondhatnám, hogy a gyerek Arany János és Móra Ferenc után kutatott, de nem mondom, még ha erőst ajánlottam is neki - majd máskor talán. Most is csak a szokásost kölcsönözi.
Az egyik A Névtelen Múmia Rejtélye. Egy titokzatos, névtelen múmia bolyong a Rágcsáliai Ókortörténeti Múzeum termeiben, és elijeszt minden látogatót. Vajon mi a szándéka? Milyen titkot őriz? Hier O'Glif professzor segítségével, valamint Benjamin és kis barátnője, Pandora közreműködésével sikerül lerántanunk a leplet a titokról! A másik a Kaland a Himaláján. Naná, hogy Geronimo Stilton! Ifjúsági irodalom 7-10 éveseknek.
Lacika! Még egy hónapod van a tízig, aztán sipirc egy polccal odébb!
Az ötvenéves érettségi találkozóról szóló cikkben ejtettem hibákat. "...bevezettek a teremben" - terembe helyett, folyósó, folyosó helyett, és lemaradt a beszámoló után a birtokos "ja". A magyar nyelvet szerető, óvni vágyó emberként nehezen nyugszom bele, hogy megesett e pár eset. Azóta sem hagy békén, mert a digitális verziók ugyan elöregszenek, adathegy rakódik majd rájuk, de, ha húsz év múlva, a bekötött, könyvtári példányba belelapoz valaki, fejcsóválva fogja olvasni.
Mit kell erőlködni a nyelvtannal? Nem dől össze a világ, ha... Úgyis megértik... Észre sem veszik... Nyelvtannáci... - gyakran beleakadok a (nagyon) hibás nyelvhasználat felmentésébe. Pedig nyelvében él a nemzet. Kifejezésmódunk romlásával valahogy együtt jár morális állapotunk is. Hogy mi lehet az összefüggés? Talán az "imádom" világítja meg legjobban. Fészbúkon a szív ikon ezt jelenti. Tárgya lehet kiscica, barátnő, újszülött kisbabája, de akár étel is, bármi. És mit jelent imádni valamit? A legfelsőbb jónak elismerés. Hát, nem mindegy!
Ahogy lejáratjuk a szavakat, úgy értékeink is "lejáródnak". A napokban, egy filmben nyilatkozó költő mondja: Szépség, szeretet, eszmény - nem számít. Csak a pénz és a hatalom.
Milyen jó lenne, ha mindent helyre tudnánk igazítani. De még jobb, ha szükség sem lenne rá. Persze, ez már Hamlet fejében is motoszkált - "Mert ki viselné a sors gúnycsapásit, zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, útált szerelme kínját, pör-halasztást, a hivatalnak packázásait, s mind a rúgást, mellyel méltatlanok bántalmazzák a tűrő érdemet...". Az ő végleges megoldás-terve, persze túlzás, nem véletlen, hogy hosszan gondolkodik rajta.
Tárlatnyitó a kápolnákban - 2017. 06. 16.
A Kék és Vörös kápolnákban egy ifjú művészhölgy mutatkozott be falikárpitjaival, festményeivel, textil terveivel. A megnyitón a barátnője méltatta fiatalosan, közvetlenül, barátnősen. Tetszett. Az ifjú művésznőt Pető Katalinnak hívják - s most tessenek meglepődni - balatonboglári. Nem árul el sokat magáról, de ez is egy jól kezelt titokzatosság.Így ír: Világképek - Képvilágok. Mestermunkám során az ökológiai problémákra válaszolok egy falikárpitszövésen keresztül. A kárpit szövésénél az alapanyagok által jelzem a természetes és a mesterséges területeket. A természetes részek kibontásánál a Balaton körüli nádasok szerepét vizsgálom.
Aztán benn a kápolnákban pár igazán remek kárpit. Az a szinte, a reggeli párát épp felszárító nap pillanatát megragadó lebegés - talán balaton-parti tájrészlet - igazán különös munka. "A mesterséges és természetes szálasanyagok kontrasztját metafóraként" alkalmazott munkája előtt érdemes pár percre megállni. Egyéni, könnyed, bámulatos összhangban minden eleme, s ahhoz egy nagyon jól kitalált, és nagyon jól kezelt technika. A négy évszak képei egy komplett barokk-zenei koncert napsütésben, ahol a zenészek nehéz brokátok helyett lágy, könnyedén omló - a saját tervei szerinti - nyári ruhákban kötik le a néző/hallgató figyelmét.
Pár éve a Magyar Mise egyik előadásának a plakátját készítettem, amihez Péreli Zsuzsa művésznő - Magyarország Kiváló Művésze - rendelkezésre bocsátotta Himnusz című monumentális textiljének fotóját. Csak ámultam azon a felfoghatatlanul gyönyörű, emberfeletti energiát kívánó munkán, a varázslatos harmóniáján, a fennköltségén, az ünnepélyességén, és most, ennek a fiatal hölgynek a munkáit nézve egyből ez jut eszembe. Fiatal, üde, őszinte, bátor és nagyon kreatív, amellett hihetetlenül biztosan kezel egy, az egyéniségéhez nagyon jól simuló technikát. Tehetséges. A festményei is izgalmasak, és illedelmesen "árulkodnak" a kárpit, a textil iránti vonzódásról. Ez a leány tényleg tehetséges!
|
|
|
|