1933. március 5-én a község elöljárósága és a Fürdőegyesület létrehozta a Balatonboglári Vízmű Szövetkezetet. A faluban gyűjtést indítottak, részjegyenként 1.000 pengő névértékben. A fürdőegyesület befolyásos tagjai elintézték, hogy a szükséges csővezeték és gépészeti anyagok árának 50%-át kell egy összegben kifizetni, a fennmaradó összeg egyik felét
1934-ben, a másikat 1935-ben törlesztik a szállító budapesti cégnek. A mai Berzsenyi utcában helyezték el a szivattyúkútakat, amik a temetődombon lévő medencébe nyomták a vizet. A község elöljárósága 15.000 pengőért építette meg a 200 köbméteres medencét, és ingyen átengedte a szövetkezet használatára. A dombról jött a vízvezeték a gyógyszertárig, ahol elágazott a Gaal Gaston utcán a vasúti szállodáig, a másik ága átment a vasút alatt. Ott kétfelé ágazott, az egyik keleti irányban Lelle határáig a sétányon, a másik ág a nyaraló övezetben tanítók házáig vezetett. A részjegytulajdonosok telkeire ingyen kötötték be a vezetékes vizet. Három, ingyenes használható közkutat is kiépítettek.

Water tower

5th of March in 1933 the superior of the village and the bath association established the Boglar Waterwork Cooperative. The pumpes were taken in the Berzsenyi Street and the pumpes pushed up the water to the basin on the Cemetery Hill. The superior of the village built it for 15000 Pengő and he gave it to the cooperative. The part ticket owners had their free water. They build out three public well.

1934-ben a fenntartási költségek megnövekedtek, és a község - mint fő részese a vízmű szövetkezetnek - az alábbi helyi adó rendeletet hozta:
"A 25.§ számú rendelet szerint a csőhálózat mentén fekvő ingatlan tulajdonosok, illetve a 26§-ban meghatározott személyek tekintett nélkül arra, hogy bevezették e a vizet, vagy sem és tekintet nélkül arra, hogy használják vagy sem évnegyedenként előzetesen esedékes részletekben, a/. Minden, n. Öl terület után évenként 4 fillért, b/. Minden lakrész után évenként 1. P.- tartoznak üzemi és fenntartás címén megfizetni."
Természetesen nem aratott sikert a lakosság körében, főleg a nyaralótulajdonosok nehezményezték és a népjóléti miniszterhez folyamodtak panasszal, de az elutasította, hogy helyi rendeletet felülírni nincs módjában. A fürdőegyesület egy negyed részesedést kapott a vízmű hasznából. A vízmű 1964-ben már államosított üzemként működve kiépítette több utcában is a vezetékrendszert, de a régi víztorony már nem volt sokáig képes a megnövekedett igényeknek megfelelni. Az 1960-as évek végén a szomszédos Várdombon megépült a nagy térfogatú, iker víztározó, nagy teljesítményű szivattyúkkal.