Bugaszeg Köztársaság - a kikapcsolódás és a megnyugvás fészke

Kedves helyek Bogláron - Bárka kávézó

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarból

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Napvitorlák a parton

Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Percz János: Vitorlások (acél)

Világító feliratok készítése kültérre, beltérre lézer vágással, led világítással.

Május 28. - Urunk mennybemenetele

Az Olvasmányban az angyal ezt mondja a tanítványoknak: „"Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni láttátok.”  Ez ünnep alkalom arra, hogy tisztázzuk, mint értünk a „menny” kifejezés alatt. A legtöbb ember számára a menny az istenség lakhelyét jelenti. Még a Biblia is használja ezt a térbeli kifejezést: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön az embernek!”

A tudományos kor eljövetelével ezek a vallási elképzelések, amelyek a „menny” kifejezéshez társultak krízisbe kerültek. A magasság, az ég csupán tér, amelyben a bolygó és naprendszer mozog és semmi más. Mindnyájan hallottuk azt a megjegyzést, amelyet az űrből visszatérő szovjet űrhajósoknak tulajdonítanak: „Bejártuk az eget és sehol sem láttuk Istent”.

Fontos hát, hogy megpróbáljuk tisztázni, mire gondolunk mi keresztények, amikor azt mondjuk: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy.” vagy amikor azt mondjuk, hogy valaki a „mennybe ment”. Ezekben az esetekben a Biblia azt a beszédmódot használja, amelyet használunk a köznyelvben (még ma is, a tudományos korban azt mondjuk, a Nap „felkel” és „lenyugszik”). A Biblia jól tudja és tanítja, hogy Isten a „mennyben, a földön és mindenütt” jelen van, vagyis Ő az, aki „teremtette a mennyet”, s ha Ő alkotta, akkor nem abban lakik. Hogy Isten a „mennyekben” van, azt jelenti, hogy „megközelíthetetlen fényben” lakozik, vagyis olyan magasan felettünk van, mint „menny a föld felett” van.

Amikor a mennyről, mint Isten lakhelyéről beszélünk, akkor inkább állapotra gondolunk, mint helyre. Amikor Istenről beszélünk, ostobaság lenne szó szerinti értelemben gondolni azt, hogy Ő „fent” vagy „lent” van. Nem azt mondjuk, hogy nincs menny, csak azt, hogy nincs megfelelő kategória, amellyel pontosan le tudjuk azt írni. Tegyük fel, hogy megkérdezünk valakit, aki születésétől fogva vak, írja le nekünk a színeket: a pirosat, a zöldet és a kéket… Az illető nem tudna semmit sem mondani, mert a színeket szemünkkel érzékeljük. Ilyen az, amikor a „mennyről” és az örök életről, amely túl van a téren és időn.

Annak fényében, amit mondtunk, mit jelent az, hogy „Jézus felment a mennybe”? A Hitvallásban találjuk meg a választ: „Fölment a mennybe és ott ül az Atyaisten jobbján.”

Az, hogy Krisztus felszállt a mennybe, azt jelenti, hogy az „Atya jobbján ül”, s mint ember belépett Isten világába; Ő lett mindenség Ura és feje, ahogy azt Szent Pál mondja a Szentleckében. Számunkra a „mennybe” vagy a „Paradicsomba” menni azt jelenti, hogy együtt vagyunk Krisztussal (Fil 1,23). A mennyországunk a feltámadt Krisztus való együttlét akivel egy „test” leszünk a feltámadásunk után. Néha azt állítják, hogy senki sem tért vissza a mennybe, hogy biztosítson minket arról, hogy ez igaz, s nem csak egy jámbor illúzió! Ez nem igaz! Van valaki, aki visszatér a mennyből naponta az Eucharisztiában, s biztosít minket és megújítja ígéreteit.

Az angyal szavai: „Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre?” – feddést is jelentenek. Nekünk nemcsak „az egeket kell nézni” és spekulálni, hogy mi van felette, hanem inkább az Ő visszajövetelének reményében kell élnünk, folytatni az Ő küldetését, s hirdetni az evangéliumot a föld végső határáig, s ezáltal jobbá tenni az életet ezen a világon.

Jézus a menybe ment, de nem hagyott minket magunkra a földön. Csak eltűnt a szemünk előtt. De az evangéliumban Ő maga biztosít minket: „Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig!” (R. Cantalamessa)  forrás: Vaslabán Csaba - B. keresztúr

 

„Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja… Holnap lesz, holnap lesz a második napja”

Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelen helyett, akkor szószólom lehetsz”  /Jeremiás könyve 15,19/

Pünkösd lesz a következő témánk a Boglár-Kislak irodalmi körben, mert nagyon szeretem. Éva is szereti. Nem vallási műsor lesz! Most pedig írnom kellene róla. „ s jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat” ám az idő haladt. Beszélgettünk Évával, terveztük a kislaki jövőt.

- Képzeld milyen lehetett, amikor mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, mint mi a művelődési házban. Hirtelen valami szélvihar támadt, átzúgott azon a felső szobán, ahol megszálltak (Jézus Anyjánál) Egyszerűen nem értették, hogyan történhetett az húsvétkor.

Miket üvöltöztek ott? Hová lettek azok, akik eddig velük voltak? Szétszéledtek. Néhányan együtt maradtak, hiszen Jézus azt mondta nekik, hogy maradjanak Jeruzsálembe. Ottmaradtak, egy napi járóföldre voltak az Olajfák hegyétől.

Nézem a boglári házak tetejét. Mintha valaki azt mondaná, maradjatok itt, maradjatok együtt! És mi maradunk. Hitték is meg nem is, amit mondott nekünk az, akit ott a felső szobában gyászoltak. Hogy is mondta? – Ne féljetek, nem hagylak Titeket árvákul. Elküldöm hozzátok a vigasztalót, az igazság Lelkét. Aki megtanít Titeket, hogy mit mondjatok abban az órában…

És hirtelen felerősödött a szél zúgása és valami tüzes nyelvek-mint itt az asztalomon a gyertya lángja-jelentek meg fölöttük. És megteltek Szentlélekkel. Mivel? Azzal az érzéssel, ami most a szívemben van? Nem. Vigyázz! Az érzelmek elmúlnak.

Az a szél valamit kisöpör, ha hagyom, ha akarom, hogy söpörjön. Az a tűz megperzsel  elmúlhatatlanul. Az a láng, ez a láng megvilágít, átvilágít, jobban, mint egy vallató lámpa.

Azután meglátod Magad az egész sorsodat, ebben a megvilágításban. Jónak hittem (d) magam (d) az emberek jónak láttak. Nem hazudtam (d) Így hittem(d). 

„Megismertetted velem az élet útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt." (ApCs.2.28)

Esküvőre voltam hivatalos (1989). Ez a mondat egy kis cédulán a tányérom mellett volt… Elolvastam. Mintha átvilágították volna életem útjait… (Bőgtem, nyeltem, hogy ne lássák) ugyanakkor éreztem, hogy örömmel állok valaki előtt, akiről nem sokat tudtam.

 „ Mikor a terhemet roskadozva vittem, egyszer csak hirtelen átölelt az Isten” (Ady)

Ez volt az én Pünkösdöm. Csak annyit mondtam: bocsánatot kérek, ezeket nem akartam. A Pünkösdről kellene írnom, gondoltam valami meghatározást pl. Húsvét után az 50-edik nap.  Mikor van, mindig máskor, mert húsvét is máskor van. Meg, hogy eredetileg  zsidó ünnep , húsvéttól számított 7x7 hét  aratási hálaadási ünnep volt  Neve a Görög 50 szóból származik. Péter Apostol pünkösdi beszédének hatására 3000 ember megtért és csatlakozott a tanítványokhoz. ezek együtt maradtak. A keresztről keresztényeknek nevezik őket. Ezért a pünkösd az egyház születésének ünnepe. A szentlélek kitöltésének ünnepe.

Gondoltam, akiket ez érdekel biztosan megnézi a neten. Próbaként beütöttem: Pünkösdre 127 welness üdülési lehetőség jött Boglárra is. Amiről szól a dolog (szerintem) alig valami, vagy nagyon vallásosan, vagy nagyon népiesen.  Ahogy így gondolkodtam, megjött a 16 éves unokám. Szerinted miről szól a pünkösd? - "Olyan, mint egy kis karácsony, csak nem kapunk ajándékot." Ezen jót nevettünk. Most így újra gondolom, van ebben igazság, valami születik, mint karácsonykor, de ajándékot is kapunk, csak nem kézzelfoghatót.

Dúdolgatom magamban ezt a gyermekdalt.

Mi van ma, mi van ma. Pi ros pün kösd nap ja hol nap lesz hol nap lesz a má so dik nap ja.

-  Mi van ma, hogy zárva van a bolt, meg holnap is zárva lesz? Június 4-5 – pünkösd piros betűs   ünnep.

Miért? Hm.

  • Mi van ma? Pünkösd. Lesz mise. Gyónok és áldozok, hazajön a pap.
  • Holnap? Holnap is lesz mise. Nálunk meg Istentisztelet lesz, úrvacsorát veszek, hazajön a lelkipásztorunk.
  • Mi van ma? Pünkösd. Birkapörköltet főzünk. Mi is bográcsozunk. Holnap hazajön a gyerek, mert pünkösdi szünet van a suliban.

Nagyon izgat engem pünkösddel kapcsolatban még, hogy akkor a különböző nyelvű emberek is értették egymást. (Médek, Görögök, Pártusok, Arabok, Zsidók stb., most pedig az azonos anyanyelvet beszélős sem értik egymást. Babiloni fogságban, bábeli zűrzavarban élünk. Egymástól is félünk. Az első pünkösdkor (az) Egyház született, mivel emberek alkották évszázadok alatt kialakultak a torzulások.

Ezért jött a Reformáció. Azután az ellenreformáció. Azután a szavak devalválódása (értéktelenedése) /Ancsel Éva/. Azután az ébredési mozgalmak. Azután a párt és a KISZ győzelemre visz, (mint vallás jelent meg). Azután elfogadott egyház, kis egyházak.

Június 4-én 5-én pünkösd. Nem értjük egymást. Kellene egy szélvihar, egy gyertyaláng, hogy értsük egymást és együtt maradjunk.

Anna